A munkakeresésről

Nagyon régen nem írtam a blogba, szánom-bánom, de sajnos minden időmet leköti a munkakeresés. Lehet, hogy sokatok úgy gondolja, el vagyok tűnve, ami egy kicsit igaz is. Viszont fontossági sorrendet kellett felállítanom, és az elsők között szerepel a munkakeresés. A másik nem elhanyagolható dolog, amiért nem írtam, hogy Olivér 11 nap szabadságot kapott, és így minden időnket együtt tudtuk tölteni VÉGRE, csinosítgattuk a fészkünket, rendbe raktunk pár dolgot, stb, de erről egy külön bejegyzésben szeretnék részletesen beszélni. :)

Szóval, a munkakeresés. Egy dolgot szögezzünk le: SENKI, de senki ne gondolja azt, hogy Angliában máról holnapra lesz normális munkád. És itt a hangsúly a normálison van. (Emiatt sokan lehet, hogy meghőkölnek rám, de most szeretném a saját véleményemet kifejteni.) Lehet, hogy takarító, segédmunkás, gyors éttermi, vagy raktári munkákat hamar talál az ember, de én nem ilyenekre gondoltam most. Nekem végzettség van a zsebemben, illetve több év releváns munkatapasztalat, amit szeretnék kamatoztatni itt, ahogy lehetőségem van rá, ill. ahogy engedik. Igen, ahogy engedik, mert sajnos a pénzügyi munkákra szinte csak briteket vesznek fel, így hátránnyal indulok. Az irodai munkák - legyen az egy adminisztrátor, recepciós, asszisztens - többségét megtartják maguknak, a saját állampolgáraiknak, és az "alja munkát", már elnézést a kifejezésért, a magunkfajta bevándorlóknak adnak. Aminek persze örülni kell, mert ezen fajta munkákból is ugyanúgy el tudod tartani magad, félre tudsz rakni, normális életet élsz, gondtalanul. 

Szóval, én főleg pénzügyi munkákat, valamint asszisztensi, adminisztrációs, de recepciós állásokat is nézek, és napi szinten küldöm a pályázatokat a különféle állásokra. Van itt egy Job Shop nevű hely, ahová az összes munkakereső ingyen regisztrálhat, munkát kereshet, önéletrajzot nyomtathat, tanácsot adnak nekik, megmondják, hogy milyen egy jó önéletrajz, mire figyelj, stb. Nagyon hasznos kis iroda, és hihetetlen, hogy mindez ingyen áll rendelkezésre. Én is bementem ide, regisztráltam, megnézték az önéletrajzomat, pár helyen belejavítottak, tökéletesítették. Szóval, nagy magabiztossággal tudom küldeni a pályázatokat, mert tudom, hogy van:
- egy szuper önéletrajzom
- nagyszerű referencia levelem
- és ami nagyon fontos mindehhez,egy kísérő levelem, ami maga a figyelemfelkeltés, és itt igen komolyan veszik ezt.

Napi szinten rengeteg e-mail-t küldök, visszajelzést alig kapok, főleg a "nem téged választottunk", "már betöltötték az állást", "nem felelsz meg a kritériumoknak" és társai elutasító levelek érkeznek. DE! Nem adom fel! Elküldtem pár autós cégnek is ugyanúgy a pályázatomat, lesz ami lesz alapon, hátha van náluk nyitott pozíció.

Múlt héten felhívott a Lexus. Nagyon megörültem neki, mert imádom a márkát, és a Toyotánál is imádtam dolgozni :) Szóval a szívem megdobbant, hogy jajj de jó, visszakerülhetek oda, ahonnan sajnos el kellett jönnöm. El is mentem a kereskedésbe, kint van a város szélén, több, mint egy óra oda az út, de nem érdekelt, csak érjek oda, és nyerjem meg őket magamnak. A kereskedés gyönyörű, a Toyota mellett van közvetlen, szinte egybeolvad, de mégis külön vannak. A Toyotánál figyeltem a kocsikat, főleg Aurisok(hybrid) és Priusok vannak, aztán Yarisok, viszont Corollát egyet sem láttam, amit furcsáltam...  Persze a narancssárga új Aygo is kacsintott rám a tömegből, a reklám itt is megy ugyanúgy.
Visszatérve, a Lexusban csak angolok dolgoznak. Semmi külföldi, csak britek, férfiak, viszont mindenki nagyon elegáns. Ez jellemző az összes kereskedésre, ezt a területet úgy látszik abszolút nem engedik másnak, itt egy kicsit elbizonytalanodtam. Elbeszélgettünk a menedzserrel, nagyon aranyos volt! Viszont, kiderült, hogy nincsen semmilyen nyitott pozíciója, de annyira tetszett neki a CV-m és a referencia levelem hogy muszáj volt megismernie, és mondta, hogy maradjunk kapcsolatban, és ha lesz bárhol valamilyen nyitott pozíció, engem fog először ajánlani, mert ez tényleg egy nagyon jó kép rólam, és valóban ilyen vagyok élőben is szerinte. Elöntött a büszkeség, de zavarba is jöttem, hogy egy idegen, aki először lát, ennyire odáig legyen és vissza. Nagyon örültem ennek a dícséret-áradatnak, magas szintű pozitív energiával töltött fel :))

Szóval jó és rossz dolog is történt, a rossz: meló, az nincs. jó: a pályázati anyagom király. Úgyhogy ezen felbuzdulva elküldtem az összes autós cégnek az anyagomat, ami létezik a környéken, hátha lesz valami. Tegnap hívtak a Volkswagen-től, ez egy másik városban van, Nuneaton-ban. Szóval ma elmentem oda, egy recepciós-hostess szerű munkára keresnek embert, aki üdvözli az ügyfeleket, elnavigálja őket. Semmi extra meló, de napi 10 óra, ebből 1 óra kajaszünet. 3 embert hallgatnak meg velem együtt, jövő szerdán hoznak döntést, akkor fogom megtudni, hogy engem választanak-e. A pasinak az az aggálya velem kapcsolatban, hogy unni fogom a melót, mert tudja, hogy többre vagyok képes (ami így is van, de hát mit csináljak ha pénzügyre vagy máshová nem vesznek fel), és neki meg fixre kell ember. Viszont mit csináljak, ha több száz pályázat után nincs pozitív visszajelzés? El kell vállalnom ezt a munkát, legalább a továbblépésnél tudom mutatni, hogy van angol munkatapasztalatom, ami nagyon fontos. Abszolút nem egy agyzsibbasztó munka, mosolyogni tudok, kedves vagyok, az emberekkel jól bánok, és megjelenésem is van. Szóval, ha engem választanak, akkor csak jól járhatnak. (micsoda egy szuper marketingszöveg! :) ) Illetve én is jól járhatok, mert akkor első kézből tudhatom meg, ha van üresedés a pénzügyön, és akkor nyomhatom magam előre. Meglátjuk, drukkolást kérek! :)

Van itt még egy másik munka, aminek a megpályázását szerintem túlbonyolították az angolok. Ez egy olyan cég, mint otthon a UPC vagy a Digi. Az üzletükbe keresnek eladót, persze itt is szép cifra kifejezéssel illették, tipikusan. :) A honlapon kellett jelentkezni, egy többoldalas tesztet kellett kitölteni, részletes adatokat kértek, valamint 15 gyakorlati kérdést kellett megválaszolni. Már ezzel jó sokat elidőztem... aztán jött az e-mail 2 nap múlva, hogy gratulálunk, következő forduló. Ez egy önismereti teszt volt, magamat kellett értékelnem, melyik állítás mennyire illik rám. Ebből is levonják azt a következtetést, mennyire jó eladó lennék, biztosan. Őszinte voltam, nem arra mentem, amit hallani akarnak, hanem azokat x-eltem, amilyen vagyok valójában. Tetszhetett nekik, mert rá 2 napra újra jött egy e-mail, következő forduló. Egy videó interjún kell részt vennem, ami abból áll, hogy a képernyőn látom a kérdést, és meg kell válaszolnom úgy, hogy puccbavágva magam (igen, mint egy interjún, de nálam ez úgy nézett ki, hogy a mackónadrágra felvettem a blúzt és kisminkeltem magam. viccesen néztem ki :))) ) tömören, az előző munkahelyeimről hozott példákkal támasztom alá a válaszomat. Nagyon sok kérdést tettek fel, és kevés idő volt átgondolni. Főleg sales-es tapasztalatot kértek és konkrét példákat, amikre ugye nem igen tudtam válaszolni, de azért mondtam valamit.  Nehéz volt ez az interjú, magyarul is nehéz lett volna így megválaszolni a komplex kérdéseket... nem fűzök hozzá sok reményt, mert nincs tapasztalatom ebben, de jövő hétfőig kell, hogy visszajelezzenek.

Egyelőre ennyi van kilátásban, továbbra is dobálom a jelentkezéseket, és nem nyugszom, amíg egy normális munkát nem találok. Majd írok egy bejegyzést a fizetésekről is, de ahhoz még rendesen fel kell készülnöm :) Higgyétek el, érdekes lesz ;)