Le kell szögeznünk valamit. Lehetek akármilyen kedves, aranyos, alázatos, kommunikatív, mosolygós, vicces - tehát a tökéletes Annácska :) , az angol munkáltatók szemében akkor is csak egy szerencsétlen bevándorló leszek... Sőt, annyira, hogy sokszor meg is kérdezik tőlem, hogy mennyi ideig lehetek itt UK-ban, meddig tart a vízumom. Aztán mikor mondom, hogy Magyarország is az Európai Unió tagja, csodálkoznak, főleg, mikor megemlítem, hogy már 10 éve... Vagy ennyire nem foglalkoznak a "más néppel", vagy ennyire buták. Szerintem mindkettő. De nem is érdekel, ezeken át szoktam siklani nagyon hamar, de érdekességképpen meg kellett említenem. 

Az nyilvánvaló, hogy bármilyen állásra is jelentkezem, ha van egyetlen egy angol jelentkező is, biztosan őt fogják választani helyettem. Persze, a diszkrimináció miatt az önéletrajzon ne legyen se fénykép, se életkor, se nemzetiség, de ha bemész interjúra, akkor nyilván nem téged választanak. 

Volt egy érdekes telefonbeszélgetésem múlt héten. Egy nő hívott fel az egyik ügynökségtől, hogy pénzügyi asszisztensi pozícióra adtam be a pályázatomat és nagyon tetszett neki az anyagom, szeretne behívni interjúra. Beszélgettünk egy kicsit, aztán mondta, hogy e-mailben elküldi a részleteket, hová kell mennem. Vártam az e-mailre, nem jött semmi... 1 óra múlva visszahívtam a nőt, kérdezvén, mi van a levéllel, erre belevág a szavamba, hogy direkt nem küldött e-mailt, mert ő azt hitte, angol vagyok, és inkább nem akar találkozni velem, mert úgysem engem fognak választani. Olyan ideges lettem, majdnem elküldtem az anyjába, hogy csak szórakozik velem (lehet, ezt kellett volna...), de aztán hagytam a francba. Szóval, éljen a diszkrimináció!

A másik... A Volkswagen nem vett fel. Miért? Mert állítólag jelentkezett arra az állásra egy korábbi dolgozó, aki angol (véletlenül meg volt említve az e-mailben), és visszavették őt... Ezt nagyon sajnáltam, mert jó lett volna visszakerülni az autós szférába, és vele szemben volt a Toyota is, ahová ezáltal könnyebb lett volna be(vissza?)jutni. No de sebaj, ennek így kellett lennie, majd jön, aminek jönnie kell!

A napjaim álláskereséssel, telefonokkal teltek, az elmúlt két hét eléggé nyüzsi volt ilyen téren - szerencsére. Úgy látszik, a szeptember egy holt időszak Angliában, nincsenek úgy emberhiányok. Jó, most készülnek a karácsonyra mindenhol, és teljesen meg vannak őrülve! Kíváncsi leszek, mi lesz itt. Egy biztos, nagyon szép díszek vannak, nem győz választani az ember!! Imádom!

No de visszatérve... Csütörtökön hívott egy ügynök, car sales administrator munka kapcsán. Egy független használtautó-kereskedésnek kell számlázó, titkárnő, dokumentumkezelő, stb. Jó kis munka lenne, pörgős, sok feladattal, nekem való! Az ügynök nagyon pörgött, másnapra elintézte nekem az interjút, elküldött minden infót e-mailben, és nagyon bízott bennem. Pénteken reggel elindultam interjúra, 10-re. Megérkeztem a telephelyre, kiderült, hogy nem is oda kellett volna mennem, hanem a head-office-ba. ÓÓóóó, mondom szuper, én ezt a címet kaptam meg. Jó fejek voltak, mondták, elvisznek kocsival oda, mert busszal tőlük messze lenne (jajj, de jó). A head office-ban egy néger a főnök, vele beszélgettem. Jó kis beszélgetés volt, szimpi voltam neki, az anyagom is. Viszont, mondta, hogy nagyon nagy dilemmát okoztam neki. Ami ehhez a munkához kell: UK jogsi, autó, hivatalok és folyamatok ismerete (biztosítás, törzskönyv, forgalmi kiváltás, stb). Mondta, hogy ezeket meg tudnám tanulni, és autót is adnának, csak vezessek. Mondtam, hogy mindenképp szeretnék leckéket venni, nem lenne nehéz, mert több éve vezetek otthon, csak meg kell szoknom, hogy a másik oldalon van a kormány és a szembe sávban kell menni :) ezen nevetett, mondta, hogy neki is furcsa volt először. Vette a humoromat, plusz pont :))
Behívta az irodavezetőt is, mit gondol rólam, komolyan, úgy éreztem, mintha kirakatban lettem volna akit méregetnek... az irodavezető mondta, hogy sokat kellene tanulnom, meg gyorsan, de nem mond nemet. (de kedves). Aztán mikor ketten voltunk a négerrel, mondta, hogy ő felvenne, mert okos vagyok és intelligens, DE! van még rajta kívül 2 manager akikkel meg kell beszélni, és tegnap meghallgattak egy csajt. ANGOL. és van autója, jogsija, és több évet lenyomott ilyen pozícióban. Ennek ellenére a néger engem venne fel, mert nincsenek berögződéseim, mint az előző csajnak lehet,hogy van, és én szimpibb vagyok neki (nyilván, mert nem vagyok idióta angol :D ). Annyiban maradtunk, hogy majd jelentkezik, de ha mégsem rám esik a választás, ne haragudjak rá, mert nem csak rajta múlik a döntés. Nem fűzök hozzá sok reményt, ha a vezetők helyében lennék, én is inkább a másik csajt venném fel, kevesebb a baj vele, nem kell annyit tanítani, tud mindent, nincs nyűg. Ha felvesznek, az nagy csoda lenne. Még nem tudok nyerni az angolokkal szemben, de lesz ez még így se!

A végére tartogattam a jó hírt: felvettek egy kávézóba (amíg nincs jobb...), ott voltam próbanapon pénteken délután, kedves mindenki, lengyel a nagyfőnök :)) megyek hétfőn is, akkor intézzük a papírmunkát. Enni, inni korlátlanul tudok ott, nem kell érte fizetni - kedves gesztus, de én ezt nem fogom kihasználni. 1) gyorskaját nem eszem, 2) cukros löttyöt nem iszom. Viszont, a kávé nagyon finom! Mondjuk, ez a lényeg, de sajnos ritkán lehet igazán jó kávét inni. A munkával nincsen semmi gond, laza a társaság, csak a tisztaságra nem figyelnek oda, amitől nagyon kivagyok. Jellemző az angolokra, hogy nem a tisztaság és a rend nagymesterei, de egy vendéglátó egységben figyeljünk már oda! A főnök külön megköszönte, hogy letöröltem a pultot... csak el ne nevezzenek mosómedvének :)))

Hazafelé jobban elfáradtam, mint a munkában magában, mert a busz, amivel jöttem lerobbant út közben, és fél órát kellett dekkolnom a buszmegállóban egy 3gyerekes anya társaságában, hallgatva az ordítozásait, és a szokásos idegbeteg angol gyereknevelési-szokásokat. Nem értem egyszerűen, miért kell minden angol anyának ordibálnia a gyerekével? Miért gondolják azt, hogy ez hatásos? Nem tudnak normálisan szólni a gyerekhez, csak ordítva. Ha nem képes nevelni, ne szüljön! - Igen, ezek mindig kiakasztanak.

Amikor hazaértem, épp akkor ment Oli dolgozni este, az utcán futottunk össze egy puszi erejéig, és rohant is a kaszinóba. Alig vártam, hogy hazaérjek és belehuppanjak a kanapéba... viszont az étkezőasztalon egy tányér meglepetés gyümölcstorta várt rám, Oli csinálta nekem, isteni volt!!! :) Tényleg, többször jövünk rá, hogy pályát tévesztett. Ő a konyhában találja meg önmagát, ha főzni/sütni kell. Majd kiderül, mi lesz még ebből! ;)